Tegnap este -idén először- megcsípet egy szúnyog. Ez azért annyiban rendben van, hogy nyár van, de azért Budapesten hagyjanak békén. Hallottam a kis szemetet, ott zümmögött, avval a semmivel össze nem téveszthető hangjával a szobámban, de nem láttam. De megixeltem a csípést és most reggel már nem is érzem....
A csípés még nem is volna igazán baj, mert ixelés után ugye hamar elmúlik, csk ne lenne az a jellegzetes hang. Az ember tudja, ha nem csapja le akkor megcsípi. Hallja a majdnem elkerülhetetlen végzetet. Én is így voltam vele, majd kigúvadt a szemem, de nem láttam meg.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése